Hír: Jászberény 2009. július 13-19.
(Kategória: ARSC)
Küldte: KollárEndre
2009 szeptember 19 szombat - 23:31:20

Kaptam egy feladatot, hogy írjak néhány sort a nyári nemzetközi edzőtáborról. Amolyan beszámolót. Kiemelve a tábort lezáró danvizsgát. Írjak arról, milyen volt a felkészülés, milyen volt maga a tábor, az edzések, milyen volt a vizsga. Tisztában vagyok azzal, hogy úgy illett volna, hogy a tábort követő néhány héten belül ez az írás megjelenjen, de mentségem legyen az, hogy a honlapunk augusztus végén indult. De hát már szeptember vége van! Erre viszont nincs mentségem…
Szóval akkor kezdem a felkészüléssel. De mikor is kezdtük a felkészülést? Ennek úgy gondolom nincs pontos ideje. Vagyis lehet, hogy van, de az mindnyájunknak más és más. Talán az a pillanat volt, mikor először beléptünk a dojóba. Ki-ki abba, ahol elkezdett karatézni. Mert valljuk be. Mikor először bénázunk, hogy valami elfogadható oi chuki-t üssünk, vagy legalább nagyjából meg tudjunk állni zenkutsu dachiban, már akkor ott motoszkált a kérdés a fejünkben, hogy lesz-e valaha olyan öv a derekunkon, mint az edzést tartó mesterünknek? Aztán ahányan vagyunk, annyiféle választ adtunk a kérdésre.



Ahogy teltek az évek szinte észrevétlenül alakultunk, fejlődtünk és tudtuk szép lassan magunk mögött a kyu vizsgákat. Most kicsit a senior korosztály nevében írok, mert meg kell vallanunk, hogy azért ezen az úton voltak hosszabb-rövidebb, de inkább hosszabb üresjáratok is. Sokunknak alakult úgy az élete, hogy több évet kihagytunk. De aztán valahogy mégis újra ott találtuk magunkat az edzéseken. Amolyan újrakezdés volt részünkről. Szóval ekkor már másodszor kezdtünk felkészülni a danvizsgára.
És volt egy harmadik alkalom is. Ez akkor volt, mikor sensei úgy látta, hogy megfelelő alapokkal rendelkezünk arra, hogy a vizsgáig hátralévő időt maximálisan kihasználva, felkészüljünk egy olyan erőpróbára, amiben ezidáig nem volt részünk. És elkezdtük. Kihon, kata, erőnlét, állóképesség. Talán ezek voltak a legfontosabbak. Meg persze mindenkiben a cél erősítése, a hit, hogy meg fogjuk csinálni. Mindehhez folyamatosan nagy segítséget nyújtottak mestereink. Sok-sok türelemmel. Mert az kellett. Heten, mint a gonoszok, jelentkeztünk végül is a vizsgára
Aztán elérkezett az indulás ideje. Az ARSC minden évben szép számmal képviselteti magát a nemzetközi edzőtáborban. Idén 13-an indultunk útnak Jászberénybe. Egy középiskola kollégiumában kaptunk helyet. Igaz, kicsit messze volt az edzések helyeitől, az étteremtől, de mindez nem okozott problémát. Elvégre motorizált világban élünk. Inkább az a sok kis fekete bogár, amik még az ágyneműhuzatba is bemásztak.
Napi három edzés, külön-külön a gyerekek, a versenyzők, a seniorok részére és volt egy generál csoport is. Az időjárásra nem panaszkodhattunk. Sütött a nap ezerrel, de hát elvégre július közepén jártunk…
Úgy gondolom, abban egyetértettünk mind, aki ott voltunk, hogy a tábor nagyszerű volt. Az edzések változatosak, élvezetesek voltak. Külön színesítették a programot shihan Borut edzései. Persze mi, akik vizsgára gyúrtunk, az edzések végén nem rohantunk vissza a szállásra. Minden nap az esti edzések után Kapás sensei felügyelete mellett csiszoltuk a csiszolni valót. Nem bíztunk semmit a véletlenre.
Aztán elérkezett a tábor fénypontja, a kyu és a danvizsga. Kovács Gergő kezdte közülünk. Neki a 6. kyu volt a cél. A vizsgáztatók úgy látták, van még mit javítani a technikai kivitelezésen. Talán ezt Gergő is érzi és ennek megfelelően fog a jövőben készülni, hogy legközelebb sikerrel vegye az akadályt.
A danvizsgára 7-en sorakoztunk fel. Kékesi Renátának a 2. dan volt a cél, míg a többieknek az első. Hát mit mondjak? Még a …..-ról is folyt a víz! Már a fiúknak! Döbbenetesen meleg volt a tornacsarnokban, ahol a technikai feladatokkal kezdtünk. Kihon, kata, küzdőtechnikák, majd a végén egy kis erőnlét volt a hab a tortán. A parketta a ráfolyt izzadságtól csúszott, így igen nehéz volt még az alapállások végrehajtása is. De csak vége lett, úgy 2-2,5 óra után.
Egy kis pihenő következett, majd délután ismét, már az egész tábor, megjelentünk a tornacsarnokban. A záróünnepséget követően először a kyu vizsgák eredményei következtek. Megjegyzem, nekem kicsit furcsa volt, hogy gyakorlatilag néhány 1. és 2. kyu-s vizsgázón kívül nem volt sikeres színes öves vizsgázó.
Ezt követte azoknak a felsorolása, akiknek a sikeres technikai vizsgát követően a küzdelmet kellett teljesíteni. Kezdődött a seniorokkal sempai Nagy Roland, sempai Szíjártó József és jómagam állhattunk fel a tatamira. A többieknek sajnos a technikai vizsga sikertelensége miatt ez a lehetőség nem adatott meg. Mi hárman sikerrel vettük az akadályt.
A seniorok után a fiatalabb korosztály következett, ahol sempai Kékesi Renáta kezdte meg a küzdelmeket. Neki 40 ellenfeles küzdelem volt a feladat. Sajnos Renáta már sérülésekkel készült a vizsgára is. Ennek ellenére a technikai részt sikerrel vette, de sajnos a küzdelemben már nem tudott megfelelően a feladatra koncentrálni, így azt fel kellett adnia.
A küzdelmek után boldogan fogadtuk a gratulációkat. Részemről furcsa és mégis felemelő érzés volt, mikor a tábor résztvevői előtt shihan Furkó Kálmán átadta a budópasst, benne a sikeres vizsgát igazoló aláírással. De gondolom így éreztek mindazok, akik ott álltak velem egy sorban. Ebben a sikerben óriási rész köszönhető sensei Kovács Ferencnek, klubunk vezetőjének, aki még otthonában is többször adott lehetőséget a gyakorlásra és sensei Kapás Zoltánnak, aki fáradhatatlanul és rengeteg türelemmel foglalkozik velünk immár hosszú évek óta. És persze részese a sikernek mindenki, akik segítették a felkészülésünket az edzéseken.
Én így emlékszem, ez történt abban az egy hétben amit Jászberényben töltöttünk. Volt persze az edzések között némi szabadidőnk is, de azt többnyire az ágyban dögléssel töltöttük. Viszont ahogyan ennek lennie kell, csiszolódunk és úgy érzem egy jó kis közösség alakul ki, ami remélhetőleg erősíti a klub összetartását.
Ha valaki máshogy vagy másra is emlékszik, az írja meg…
Most még nem tudom, de remélem lesz pár kép is! Mert hogy készült az is…

Osu
Kollár Endre




Ezen hír származási helye: ARSC KYOKARATE
( http://arsckyokarate.hu/news.php?extend.16 )